2014. március 21., péntek

Egy kis filozófia, avagy Hablaty és a karjai

Sziasztok!
Sok sok csoki, könyörgés, és térden csúszás után, a filozofikus énem hajlandó volt kidugni a fejét a takarója alól, felébredni és leülve a laptop elé, megírni egy cikket, most egy kis filozófia jön. Volt már Asztrid frufrujáról téma, jöjjön most Hablaty karja.

Ha végignézed a filmet és tüzesebben vizsgálod, látod, hogy Hablaty ha beszél (általában akkor, ha ideges, kiabál, vagy kétségbeesett) akkor a karja folyamatosan mozog. De tényleg.



Ott van például az a jelent mikor Bélhangosnak mondja, hogy az apja nem veszi komolyan. Hadonászik, mutogat, mint aki mindenkit le akar csapni a környezetében. Pedig nem is ez a célja vele.


Párszor találkoztam már ilyen szokással rendelkező emberekkel, és higgyétek el, nem egy olyan betegségben szenvednek, hogy nem tudják irányítás alá venni, hogy mikor merre mozog a karjuk.

Láttál már olyan embert aki nem teljesen tud magyarul/angolul/németül, de egy ilyen anyanyelvű emberrel beszél? Ha nem találják a megfelelő szót, akkor rögtön a kezüket veszik igénybe, mutogatnak, rögtönzött Activity mérkőzést lenyomnak egy magukban, mire úgy érzik, hogy a másiknak sikerült megérteni a mondandójukat. Ez persze egy külső szemlélőnek igen vicces látványt nyújt.


Pedig Hablaty nem akar vicces lenni, sőt pont arra törekszik, hogy komolyan vegyék. A legtöbb esetben ő csak megpróbálja jobban megértetni az apjával az ő érzéseit, mondani valójának lényegét. Nem azért hadonászik, mert nem beszéli jól a nyelvet, hanem mert annyira különböznek egymástól az apjával, hogy úgy érzi mindent bele kell adnia, hogy tényleg megértse őt.

Hablaty pontosan látja magában, VIZUÁLISAN (Hablaty eléggé vizuális személyiség), hogy mit akar mondani, a következő lépés már csak az lenne, hogy ezt a apjának is úgy adja elő, ahogy azt elképzelte. Az ilyen esetek után szokták mondani, hogy a fejemben jobban hangzott...


Hogy kiemeljek egy tényleges példát, itt van az az eset, mikor azt megpróbálja elmondani, hogy márpedig  ő nem fog mozgó tűzhányókat a másvilágra küldeni.

Mikor azt mondja, hogy van elég sárkányt kicsináló vikingjük, akkor úgy mozgatja a kezét, mintha csak verekedni akarna.

Majd a sütögető vikingekről beszél, és mintha csak gyúró mozdulatokat csinálna a kezével.

És végül ott van az ezermester viking téma, és ő úgy csinál mintha egy képzeletbeli tárgyat szerelgetne.


Ő még a baltával is hadonászik (már amennyire ezt a balta súlya engedi), csak hogy megértesse az apjával, hogy ő tényleg nem tud sárkányt ölni.

A vikingek nem épp a vizuális alfajai az embereknek, ezért is tarthatták Hablatyot még furcsábbnak. És a vikinges előítéletek miatt nem is értették vagy hallgatták meg nagyon. A hadonászás egyfajta mankó Hablatynak a kommunikáció hosszú és rögös útján, amin egyes emberek, akik megértésben nőttek fel, csak könnyedén átszáguldoznak, míg mások minden egyes méternél megszenvednek.

De ez nem csak az első részben figyelhető meg. Emlékeztek a Hiccstrid-es klipre, amit akkor vetítettek mikor Obama meglátogatta a Dreamworks-öt? Arra a videóra, amit le is fordítottam?
Abba a klipben is, mikor Hablaty feláll és az apja hangján beszél, Asztrid őt utánozza. Eleinte nem értettem miért rázza folyton a kezét és a vállait. Sőt, kifejezetten idétlennek tartottam, amíg ez az elmélet meg nem fogalmazódót bennem.


Ezután a jelenet után Hablaty megkérdezte, hogy: 
Mikor csináltam én valaha ilyet a kezeimmel? 
Mire Asztrid: Csináltál.

És milyen igaza van. Hablaty pontosan azt csinálta az első filmben, amit Asztrid eljátszott a másodikban. És ez szerintem félelmetes. Mármint, hogy mennyire ügyeltek, erre az apró részletre is. Na meg az is, hogy Hablaty meg Asztrid mennyire ismerik már egymást, egymás szokásait. 

És visszakanyarodva Hablatyra, ezek szerint nem vesztett abból az imádni való, viccesen fura jelleméből ami az első filmben volt, a mókus ruci és a sármja ellenére. A tűzkardról meg már ne is beszéljünk. 



Hát ennyit tartogattam nektek, Hablaty karjáról. :) Nem sikerült olyan hosszúra, mint az Asztrid frufrujáról készült poszt, de abba a többi poszter is benne volt. Remélem élvezhető volt azért.

Nagy ölelést mindenkinek, sziasztok! 





1 megjegyzés:

  1. Naaa, a gesztikuláló emberek annyira nem is ritkák. Mármint én is szoktam néha csinálni :DD (és akkor rokonlelkek vagyunk Hablattyal. Hurrá! :))

    VálaszTörlés